Krisztina és Péter határon túli esküvője Zombor, 2018.06.16

Abban a különleges megtiszteltetésben volt részem, hogy Szerbiában, Zomboron lehettem vőfély. Mindig nagy megtiszteltetésnek tartom, ha a határon túlra kérnek fel vőfélynek. Ez egy különleges érzés számomra, amikor egy ilyen lakodalmat kell levezényelni. Egyrészt ott magyarnak lenni teljesen mást jelent, és megérteni az ottani magyarságtudatot, továbbá azonosulni vele, másrészt olyat kell nyújtani vőfélyként, amire emlékezni fognak sokáig.

Időben érkeztem Zomborba, hogy egy kicsit körülnézzek a helyszínen, hol is lesz a nagy esemény. Krisztina zombori származású hölgy, aki Budapesten ismerkedett meg Péterrel és itt él a fővárosunkban. De a szíve, hazavitte esküdni. A lakodalom helyszínéül nem is választhattak volna szebb helyszínt, mint a felújított és átépített Magyar Polgári Kaszinó épületegyüttesét. 

Istvántól, Krisztina édesapjától megtudtam, aki nagy szeretettel beszélt az egyesület múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Aztán a Magyar Állam által megfinanszírozott felújításról stb.. Azt gondolom, hogy igen is támogatni kell a határon túli magyarokat abban, hogy a nyelvünket őrizzék, hogy további nemzedékek is részesei legyenek a kultúránknak.  Ez egy igen nemes cél, és ezt továbbra is támogatni kell az anyaországnak! 

Amúgy István nagyon aktív és büszke tagja a Magyar Polgári Kaszinó Egyesületének. Higgyék el, jó volt hallgatni a lelkesedését. Engem is meghatott az ottani emberek ragaszkodása a magyar nyelvhez és az összetartozásba vetett hitük.

Térjünk vissza Krisztina és Péter esküvőjének bemutatásához.

Jó magyar szokás szerint kikértük előbb a vőlegényt, majd a menyasszonyt. A lánykérés nagyon jól sikerült, ugyanis menyasszonyunk násznagya, egy hölgy volt, aki elég karakánul tudatta velünk, hogy náluk nem divat egy versért kiadni a menyasszonyt:-). Aztán megkezdődött az alkudozás a menyasszonyért, mindezt frappáns beszólásokkal fűszerezték. Sőt egy zöld szakállas álnyasszonyt is próbáltak "elsütni" a vőlegénynek:-). Szegény álmenyasszony, pedig azt mondta, hogy a vőlegény még a múlt héten nászútra akarta őt vinni:-). Természetesen a végén megkapta Péter a menyasszonyt, és boldogan vezethette oltár elé a - helyi katolikus templomba- választott aráját!.  Az esküvő után, gratuláció, csoportkép és csokordobás következett. Majd visszamentünk a kaszinóba, ahol előbb pohárköszöntőt mondtunk a párunk tiszteletére, majd kalácstöréses játék kíséretében eldöntötték ki viselheti a nadrágot (Péter). Ifjú párunk bemutatta a nyitótáncot, amely a "Szombat esti láz" műsorban is dobogós helyezést ért volna el, én úgy gondolom.

 

Vacsora nagyon finom volt, a három fogásos menü magáért beszélt. Sőt a grillezett húsokból készült sültes tál egyenesen mediterrán hangulatot árasztott. A kaszinó színházterme megújult ugyan, de az 1920-as évek hangulatát idéző, -Trianon környékén vásárolt velencei tüköregyüttes- által sugárzott elegancia egy időutazás hangulatát idézte fel a vendégekben. Méltó helyszínt biztosítva a lakodalom forgatagának. 

A vacsora után a Kiskőrösről érkezett háromtagú zenekaré lett a főszerep. Ildikó csodálatosan énekelt egész este, nem kellett játékokkal fárasztani a nagyérdeműt, mert ahogy a zene megszólalt, azonnal tele lett a szűkös tánctér.

Menyasszonyi torta felvágása után, újra a táncé lett a főszerep, majd a menyasszonytánc következett. A menyasszonytánc után az új párunk kisvártatva visszatért és bemutattuk az új asszonyt. Ezt követően az "Adj uram szép jövőt a magyar hazának" című verssel köszöntem el az ifjú pártól és a násznéptől. Hogy miért pont ezt a verset választottam? Több emberrel beszélgetve a lagziban, arról az összetartásról, élni akarásról és a nyelvőrzésről, amit hallottam, az jutott eszembe, hogy ez a vers méltó megkoronázása a magyarságtudatnak, amely élmény engem ott teljesen magával ragadott. Magam is feltöltődtem. És azt láttam, hogy mindenki megértette, hogy miért ezt a fennkölt borköszöntőt szavaltam el. Ezt követően már meg sem állt a buli hajnalig. Ott voltam a végéig, mert annyira jó volt a hangulat és a társaság. Öröm volt ott lenni. Rudinszki István vőfély borköszöntőjével búcsúztam Zombortól, akkor most egy kedves mondatával fejezem be a gondolataimat: "Enyém a szerencse, hogy vőfély lehettem"

Köszönöm nektek, Kriszti és Peti, hogy engem választottatok vőfélynek. Magam is szívesen emlékezem vissza az ott történt eseményekre. Legyetek jók, vigyázzatok egymásra, és térjetek vissza sokszor látogatóba Krisztina szülőföldjére.

Laták János, alias Jani vőfély így látta az esküvőtöket.    

Andrea és Zoli esküvője, Kult pince Monor, 2018. június 2.

Andi és Zoli, már egy jó évvel korábban felvették velem a kapcsolatot, az esküvőjük ügyében. Amikor először találkoztunk, akkor mesélték, hogy számukra kultikus hely a monori pincesor, ezen belül a Kult pince. Kétség kívül nagyon szép hely, maga a pince gyönyörűen ízlésesen felszerelt rendezvényterem. Elsősorban borkóstolók és borvacsorák rendezésére szolgál, de kisebb lakodalmak (100 fő-ig) megrendezésének ízléses helyszíne lehet. 

Kezdjük az elején, időben érkeztem a helyszínre, ahol vendéglátó bemutatta a helyszínt, a szabadtéri esküvő helyét. 

A koreográfia szerint kezdtük el a vőlegény-, és a lánykikérést. A vendégek elég sokat mosolyogtak a kikérés során, egyrészt Zolit megizzasztották a násznagy urunk által feltett kérdések, mert monori pincesor ide, vagy oda, egy versért nem adják a lányt.... - mondta  a násznagy úr-, másrészt az általam elmondott rigmusok tele voltak tűzdelve finom humorral. 

Az épületet megkerülve elindultunk a szabadtéri esküvő helyszínére a filagória alá. Lasán Judit szertartásvezető köszöntötte a fiatalokat és a vendégeket. Elkezdődött a szertartás. A hivatalos részt letudva, a szertartásvezetőnk mielőtt elkezdhette volna köszönteni immáron ifjú házasokat, derült égből a villámcsapás, leszakadt az ég. A szertartást sajnos félbe kellett hagyni, sőt amikor csendesedett az eső, bevonultunk az étterem részbe, ahol folyatta a szertartásvezetők az ifjú pár köszöntését. Láttam, hogy Andit és Zolit nagyon megviselte ez a közjáték, hogy a szép esküvőjüket tönkre tette az időjárás. De mondtam nekik, hogy ez legyen a legnagyobb baj, ami érheti őket. 

Aztán szerintem feledtette velük ezt a közjátékot, Lasán Judit szertartásvezető személyre szabott szívhez szóló köszöntője, amiről csak szuper latuvuszokban lehet beszélni. Nem hallottam még hasonlót sem, egy anyakönyvvezető szájából sem. Ha valóban egyedi hangulatú szertatást akartok magatoknak, akkor keressétek meg őt bátran, nem fogtok csalódni. A szertartás végére, ahogy jött az eső, úgy el is ment: Aztán az ifjú házasok első feladata: a gravírozott lakat felhelyezése volt a filagória falára, amelyet a szertartás végén be kellett zárni, majd a kulcsot a pinceszellőzőbe kellett dobni, hogy azt senki ne találja meg és nem tudja kinyitni.

A családi fotózások idejére valahogy ki-ki kandikált a felhők mögül a nap, így remek képeket készíthettek fotósaink. Az ifjú pár megnyitotta a lakodalmat, majd a vacsora következett. 

Merem mondani, amatőr gasztro bloggerként, hogy lehet tanulni a szakácstól, mert finom és ízléses tálakat készített a vendégek részére. A vacsora végén a nyitótánc után egy játékkal kicsalogattuk a vendégeket a táncparkettre, ahol a túrkevei F.Tóth Trió zenekarunk alig várta, hogy a húrok közé csaphasson. Nagyon jó zenekart ismertem meg bennük. Ők úgy kerültek ide, hogy a vőlegénn túrkevei származású, és személyes barátság fűzte a zenekar tagjaihoz.

Aztán sliedot vetítettünk az ifjú pár eddigi életéről, és kértük Őket, hogy folytassák a sorozatot a jövőben, majd évek múlva játsszák le a baráti közösségben újra és újra.

Kisvártatva a menyasszonyi torta is megérkezett. A torta elfogyasztása után házaspáros tánccal ismét a táncparkettre vittük a táncolni vágyókat, majd a gyertyafény keringővel szakítottuk meg a táncmulatság menetét. Eljött az éjfél, a menyecsketánc ideje. Az új asszony szorgalmasan gyűjtötte a nászajándékot. Néha leültettük, hogy foglaljon helyet, mert elfáradt, ekkor új emberünk gálánsan megmasszírozta a lába szárát, aztán megitatta kedvesét. Közben válaszolt egy találós kérdésre, majd folytatódott tovább a tánc.

Éjféli vacsora után egy szép borköszöntővel köszöntem el a pártól, amely egy szívhez szóló gondolatsor a magyarságról. Szóval Zoli villamosmérnök, és azért választottam ezt a verset, hogy nem vándoroljon kedvesével külföldre, itt alkosson maradandót:-).

Az azért vannak a jóbarátokkal folyattunk a mulatozást, amely szerintem jól sikerült. És én magam is boldogan térhettem haza. Igen ez egy jó buli volt. Kívánok nektek minden jót, esztendőre, pedig apróságot.

Így láttam vőfélyként az esküvőtöket, Jani vőfély alias Laták János.

Leila És Péter esküvője Baja, 2018. május 26.

Leilát és Pétert már korábbról ismertem, hiszen Leila bátyja esküvőjén is én voltam a vőfély. Mivel párunk régóta Dublinban él, így egyeztetésre sajnos kevés idő jutott, azonban az utolsó pillanatban sikerült mindent letisztáznunk.

Magam is nagy várakozással készültem az esküvőre, hiszen már debütáltam a családban egyszer, így próbáltam egy kicsit másra szabni az eseményeket.

Természetesen, kikérés nélkül nincs vidéki esküvő. És mivel menyasszonyunk csoda szép hölgy, így aztán Péterünket megizzasztotta a Lőrinc család nevében szóló násznagy úr:-), mielőtt kiadták volna Péternek a mátkáját.

A kikérés után a Türr István emlékmű alatt tartotta a szabadtéri esküvőt a párunk. Az esküvő előtt egy kicsit szomorkás volt az idő, de kibírta, hogy nem esett. Amit el lehet mondani erről a szertartásról, azt csak szuper lativuszokban lehet kifejezni. Hiszen a Sugovica és a Duna találkozásánál, a Duna morajlását hallgatva, lehetne-e szebb helyszínt találni az esküvő megtartására?. Az anyakönyvvezető brillírozott, szívhez szóló gondolatai könnyeket csaltak, nemcsak a szülők és a párunk, hanem sok vendég szemében, többek között az enyémben is.

Azonban a helyszín megközelítése, csak gyalog történhet, így a násznépnek azért oda-vissza kellett sétálni nem is keveset, de az élmény kárpótolt mindenkit. Abban biztos vagyok, hogy mindenki így gondolja.

Az előbbi okoknál fogva, némi késéssel indult a vacsora, de Malom vendéglő személyzete, ügyesen, gyorsan kezelve a helyzetet, a vacsora nem csúszott sokat. Vacsora nagyon finom volt, én úgy gondolom jár a vendéglátónak a 10 pont, bár nem vagyok gasztroblogger, de lehetne tanítani és megmutatni másnak, hogy kell egy igazi jó marhapörit főzni nagy tételben:-).

Aztán elindítottuk egy körtánc játékkal a táncmulatságot. A talp alá valót Dj szolgáltatta, akinek nehéz feladata volt, úgy összeállítani a repertoárt, hogy arra mindenki táncoljon. Ebben a lakodalomban, többet szerepeltem, mert nehezebb volt odavinnem a táncparkettre a násznépet. Úgy vettem észre, hogy kevésbé volt táncoslábú a násznép.

A menyasszonyi torta gyönyörű, az íze kiváló volt. Nagy része elfogyott, tehát párunk igazán büszke lehet, hogy jó helyről rendelte meg az esti fő édességet.

A torta után újabb játék, ami kellett ahhoz, hogy a násznépet ismét lendületbe hozzuk. Eltoltuk a menyecsketáncot fél egyre, hogy egy kicsit a késői vacsora kezdés miatt megalapozzunk a vígadalom alaphangját.

Aztán két násznagy felügyelte párunk kasszáját. A tánc végén Péter összetörte a cukortortát, amelyet utána körbekínáltak. A vendéglátónk már hozta is az éjféli vacsorát, majd "Azért vannak a jóbarátokkal" újra összeverbuváltuk a násznépet. Ekkor, minő csoda feltámad a fiatalság és végre elkezdett igazán táncolni. Dj. pedig megragadta az alkalmat és nekik szólt a dal kifulladásig.

Magam részéről úgy értékelem, hogy ez a lagzi más volt a testvér esküvőjénél. Ott többet táncolt a násznép, persze felében más volt a vendégsereg, meg több idő volt a táncmulatságra, itt viszont az esküvő volt professzionálisabb. Egy család, két esküvő, és nem ugyan az. Ennek én külön örülök, mert nem volt sablonos egyik buli sem. Leila esküvője is csoda szépre sikeredett, úgyhogy jó szájízzel mentem haza én is.

Peti és Leila, vigyázzatok egymásra a messzi idegenben. Aztán gólyahíreket  szeretnék hallani.

Én így láttam az esküvőtöket Jani vőfély, alias Laták János.

Barbara és István esküvője Balatonendréd, 2018. május 19.

Barbarát és Istvánt véletlenül ismertem meg. A helyi vőfély kollégám már foglalt volt, így ajánlottak a párunk figyelmébe. Hosszas előkészítés után sikerült velük leülni egyeztetni, mert ugyan István szülőfaluja Endréd, de az ország nyugati végén keresi boldogulást. Első alkalommal megbeszéltük a lakodalom szervezés menetét, aztán úgy döntöttek ott helyben, hogy rám merik bízni életük nagy napjának irányítását.

Ennyi előzmény után  elérkezett a nagy nap 2018. május 19. Szép verőfényes nap volt, azonban nem túl meleg, így ideális körülmények mutatkoztak a násznép részére a templom és házasságkötő terem gyalogmenetben történő megközelítésére.

Kellő időben érkeztem a helyszínre, ahol hamisítatlan vidéki szeretettel fogadtak. Amit nagyon megköszönök, mert ilyen környezetben sokkal könnyebb és jobb vőfélyként szolgálatot teljesíteni.

Kikéréssel kezdtük az események sorát, a násznagy úrral olyan jól sikerült konspirálni, hogy Istvánnak, bizony első szóra nem adták a menyasszonyt. De azért megkapta persze szíve választottját, egy meglehetős verbális szócsata után. Búcsúztatókra nagy gondot fordítottam, sajnos Barbara édesapja már nem lehetett részese az eseményeknek, róla méltó módon megemlékeztünk.

Aztán sétálva elindultunk a balatonendrédi anyakönyvvezetőhöz, ahol kimondhatta párunk a boldogító igent. Majd a násznép a helyi templomba igyekezett, ahol katolikus szertartás keretében a mennyei áldást is megkapta a plébános úrtól a boldog ifjú pár.  

Gratuláció, csokordobás és közös fotó után visszatértünk a helyi művelődési házba, ahol kezdetét vette a vígadalom. Párunk tréfás köszöntése után eljárta a  nyitótáncot. Aztán fogadott zenészeink elkezdték húzni a talp alá valót. A Besnyőről érkező zenekar frontembere Kovács Rómeó, nagyon hamar ráérzett a násznép zenei igényeire, így erre senkinek az este folyamán panasza nem lehetett. 

A vacsora este hétkor kezdődött, főszakácsi feladatokat Barba testvérének fia vállalta magára. Én úgy gondolom, hogy egy igazi jóízű lakodalmas menüsorral sikerült előrukkolni. Megmondom őszintén a hamisítatlan falusi tyúkhúslevessel nehezen tudtam betelni, így háromszor is mertem belőle:-). Aztán hamupipőke tánccal berobbantottuk a hangulatot, ami kitartott kora hajnalig.

Tíz órakor megérkezett a menyasszonyi torta, amelyet István testvére készített. Mivel cukrászként dolgozik, így nem okozott fejtörést párunknak, honnan is lesznek a finom sütik a lakodalomban.

Olyan gyorsan elmúlt az idő, hogy eljött az éjfél a gyertyafénykeringő és az ajándéktánc ideje. Ifjú párunknak fontos események után:-) az éjféli vacsora következett majd, egy vicces monológgal köszöntem el az ifjú pártól.  Aztán nagyon fergeteges hangulat kitartott kora hajnalig.

Magam részéről úgy értékelem, hogy egy igazi remek hangulatú falusi esküvőnek lehettem a karmestere, amely várakozásaimon felül sikerült.

Legyetek boldogok, vigyázzatok egymásra. Jani vőfély, alias Laták János így látta az Ti esküvőtöket.