Ágnes és Sándor esküvője 2017. augusztus 12-én Lajosmizsén az Új Tanyacsárdában

Ági és Sanyi, már bő egy évvel korábban megkerestek, hogy legyek a vőfélyük a lagzijukon. A vendéglátó rendezvényszervezője ajánlott az ifjú pár figyelmébe, amit ez úton is megköszönök Nekik. Kétszer találkoztam az ifjú párral az esküvő előtt, hiszen sok eseményt sűrítettek egy napba, ezért több koreográfia verziót dolgoztunk ki közösen, aztán kiválasztották belőle azt, amely a - családban történt korábbi esküvők tapasztalatait is figyelembe véve- a legjobbnak éreztek.

A vőlegény kikérést nem sokkal a déli harangszót követően kezdtük el, majd zeneszóval elmentünk a lányos házba, ahol zárt kapu mögött felsorakozó lányos ház násznépe fogadott bennünket. Némi verbális szópárbaj és a két álmenyasszony el nem fogadását követően, "előjött" a násznagy asszony a farbával, azaz bemutatta az igazi eladó sorban levő lányt. Sanyinak elkerekedett a szeme, amikor meglátta Ágit először abban a gyönyörű ruhában. Kikérés után a násznép az Új Tanyacsárdába ment elfogyasztani a vendégváró ebédet, közben az ifjú pár fényképezkedett. Majd a lajosmizsei R.kat templomba vezetett az ifjú pár útja, ahol misés esküvő keretében tartották meg a menyegzőt. Míg bent tartott az áldás, addig a vendéglátók a templom előtti téren hideg ásványvízzel készültek a templomból kijövő vendégek megkínálására. Nyári esküvőkön fontos, hogy erre is gondoljanak a házigazdák, mert bizony a vendégek általában elfelejtenek gondolni arra, hogy esetleg szomjasak lesznek útközben. A közös fotót követően a násznép visszament a csárdába, ahol már várták a szomjas és éhező vendégeket, helyben sütött pogácsával, közben gratuláció és családi fotók elkészítése volt napirenden. A polgári szertartás 19.00-kor kezdődött. Amely vidám hangulatban telt el, hiszen mind az anyakönyvvezető, mind a párunk vette az adást. Az esküvőn elmondtam egy szülőköszöntő verset az ifjú pár nevében a szülőknek, majd a virágátadáskor a kérésemnek megfelelően egyesével mentek a szülőkhöz, így mindenkiről tudott a két fotós képeket készíteni. Sőt Ági és Sanyi a pezsgős köszöntésbe minden kedves vendéget bevont, így senki nem maradt ki a koccintásból.  Aztán a lányok sem maradtak csokor,- a legények meg nem maradtak harisnyakötő nélkül:-). 

A vacsora a koreográfia szerint pontban nyolc órakor kezdődött. A kiszolgálás és az ételek minősége maximálisnak mondható, továbbá helyben sütött kenyeret szolgáltak fel a pörkölt mellé. Véleményem szerint, nemcsak maga a házi kenyér volt kuriózum, hanem a felszeletelése is látványos volt, amely a vendégek szeme láttára történt. Azt hiszem ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem sok maradt a kosarakban, tehát finom is volt.

A vacsora után az ifjú párunk lábában erősen ott volt táncolhatnék, sőt a vendégekben szintén, így hamar óriási buli kerekedett. A hangulatfelelős az Orosházi Hangulat Együttes volt (www.ohangulat.atw.hu), akik előtt le a kalappal, hogy milyen igényes bulit csaptak. A zenekar szinte folyamatosan játszott, ezzel remek hangulatot teremtett a tánctéren, ami állandóan tele volt. Magam részéről ritkán látok ilyent, de a végén személy szerint megköszöntem a közös munkát nekik, mert ezt nevezik igényes hangulatteremtésnek.
A tortavágást követően házaspáros tánccal indítottuk a következő etapot, majd oly annyira jó volt a buli, hogy a menyasszony táncot a szokásos éjfél helyett fél egykor kezdtük el. A menyasszonytánc közben néhány barát megtréfálta a vőlegényt, mert egy ajtólapot kellett megmásznia ahhoz, hogy Ági ismét felálljon táncolni. Aztán pénz söprést követően megérkeztek a bolond vendégek, akik aztán megrángatták a násznépet. Körülbelül kettő órakor "top secret" mutatvány következett az immáron új asszony és új ember részéről. Egy sikeresen betanult csárdást mutattak be népviseleti ruhába öltözve, különböző operettrészletek zenei aláfestésével. Óriási sikert aratott vele Ági és Sanyi. Majd a násznépet összeterelve egy játékkal ismét elindítottuk a táncmulatságot, aztán a lajosmizsei éjszakában szólhatott a zene hajnalig.
Magam részéről úgy értékelem, hogy a korai kezdés nem befolyásolta a hangulatot, nem fáradtak el a vendégek, így éjjel háromkor még gőzerővel folyt a tánc. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, mert nem volt nagyon meleg, ezért nem voltak bágyadtak a vendégek. Valószínű ez is segítette a kimondottan nagyon jó hangulat kialakulását.
Őröm volt ott lenni és megtiszteltetés volt a vőfélyeteknek lenni. Azt kívánom, hogy a boldogságotok tartson ki életetek végéig, aztán várom a gólyahíreket, hogy én is tudjak mesélni, majd "egyet s mást" az enyéimnek, hogy ott is nagypapa volt a szószóló!

Én így láttam az esküvőtöket Laták János, alias Jani vőfély

Ágnes és Bálint esküvője, Mecseknádasd 2017. július 22., avagy egy igazi hamísíthatatlan falusi hangulatú esküvő

Július 22-én az utam a Baranya megyei Mecseknádasdra, a Bagoly csárdába vezetett. A csárda tulajdonosa ajánlott az ifjú pár figyelmébe, mondván régen jártam náluk. A koreográfiát, annak rendje és módja szerint megbeszéltük az ifjú párral.

A vőlegény násznépe a csárdában gyülekezett, majd kikérés után elindultunk lánykérőbe. Ágnes egy kis Tolna megyei faluból, Mőcsényből származik, ezért igazi hamisítatlan falusi lánykérésnek lehetett tanúja, az aki részese volt a násznépnek. Továbbá a falu apraja-nagyja szintén megjelent a lányos ház előtt, erre a különleges eseményre várva. Nos Bálintnak nem adták első szóra a leányzót, sőt a násznagy asszony próbálkozott elsütni egy álmenyasszonyt is a vőlegény részére, aztán találós kérdést tett fel a vőlegénynek. Szó, ami szó nemcsak a 40 fokos meleg izzasztotta meg a vőlegényt, hanem a furfangos lánykérés is. A képek tanúsága szerint, azért nem üres kézzel távoztunk Mőcsényből, mert mégis csak kiadták a menyasszonyt, akit aztán hagyományok szerint elbúcsúztattunk a szüleitől és a közvetlen rokonságától.

A násznép ezután Mecseknádasdra a templomi szertartásra ment, majd közös fotó után elindultunk a polgári szertartás helyszínére a mecseknádasdi török várromhoz, ahol kimondhatta egymásnak a párunk a boldogító igent. Ezután gratuláció és csokordobás, családi fotók következtek. Majd visszatért immáron a teljes násznép a csárdába, ahol várta már a szomjas vendégsereget a vendéglátó.

Mielőtt elindult volna a lakodalom, az ifjú pár kivágta a lepedőbe rajzolt nagy szívet, amelyet kézen fogva átléptek. Ezzel beléptek a házasságba, majd pohárköszöntő a kalácstörés és a nyitó tánc következett sorjában.

A vacsora pontban 7-kor kezdődött, a fogások rendben időben megérkeztek. A vacsora minőségére sem lehetett panasza senkinek, mert kiadós és finom volt a menü.

Vacsora után játékkal csalogattuk a vendégeket a parkettre, majd a menyasszonyi torta felvágásáig folyt a mulatozás. A torta felvágást követően, szintén egy játékkal csalogattuk a násznépet az ifjú pár köré. Majd éjfélig meg sem állt a násznép. A Pécsről érkező zenészeknek könnyű dolguk volt, mert mindig volt közönség a tánctéren. Gyorsan elszállt az este, és elérkezett az éjfél a menyasszonytánc ideje. Az ifjú pár lakásra gyűjt, ezért egy olyan ajándék dobozt készítettek, amely egy házat szimbolizált, abba lehetett beletenni az ajándékba szánt borítékokat. Rajta egy felirat Kurucz család. Nagyon ötletes volt, sőt meg is jegyeztem, hogy a fundamentum már kész, ebből már csak építkezni kell. Aztán gyertyafénykeringő következett és egy órakor jött vissza az ifjú pár, aztán egy kis menyecsketánccal spékeltük meg a hangulatot. Az éjféli vacsora végén körbeálltuk az újdonsült házaspárt, majd a vőfély egy szép verssel elköszönt a pártól. És kérte a zenekartól, az Azért vannak a jó barátok című örökzöld slágert. Majd megvonatoztattuk a társaságot, ez után, aki úgy érezte, hogy még bírja szusszal, az tovább táncolhatott kedvére. Nagyon meleg volt szombaton, de ettől függetlenül a násznép nagyon jól érezte magát.

Magam részéről úgy értékelem, hogy jól sikerült a lagzi. Az ifjú párnak azt kívánom, minél előbb legyen kész a Kurucz család otthona és népesítse be udvarotokat, gyermekeknek hada....

Laták János, alias Jani vőfély így láttam az esküvőtöket.

Csilla és Dávid esküvője a családi emlékek között a Bory várban, 2017. július 15.

 

A múlt hétvégi lagzi, amely Székesfehérváron volt minden résztvevő számára emlékezetes marad. Hogy ne szaladjak annyira előre az események sorában egy kis kitérőt szeretnék tenni. Az ifjú pár a Bory várban szerette volna megtartani az esküvőjét és lakodalmát. Bár kétség kívül, a vár exkluzív helyszín egy esküvő megrendezésére, de nagy terei miatt szabadtéri lakodalom megrendezésére nem kifejezetten ideális. Nagy előnye viszont, hogy szellős. A beszélgetés során Csilla szerényen elmesélte, hogy a Bory várat, Bory Jenő az Ö apai ük öregapja építette a huszadik században, 40 nyáron át. Ah, akkor egyből megértettem, hogy miért ezt a helyszínt választotta az ifjú pár. A vár továbbra is családi kezelésben áll, így e szép helyszínen ismét összegyűlt a nagy család ünnepelni. Sok-sok anekdotát hallottam, mind Bory Jenőről, meg az általa megálmodott vár történetéről. Magam részéről izgalommal vártam az események kezdetét. A szabadtéri esküvő este 6 órakor kezdődött, hogy ne legyen olyan meleg. Az esküvő kezdetén már látszott, hogy Csilla rosszul érzi magát. Majd a közös fotó, gratuláció, csokordobás és családi fotózás után, amelyet - nagy fájdalmak közepette hősiesen végigcsinált  - sajnos nem várt esemény következett be. A menyasszonyt be kellett vinni a székesfehérvári kórházba, és a helyzet komolyságát jelezve, még az éjszaka folyamán meg is műtötték. Dávid természetesen a műtét kezdetéig - immáron- kedves nejével volt.

Ebben a helyzetben mit lehet tenni és, hogyan lehet a vendégeket a helyszínen tartani? Na nekem is fel kellett kötnöm a "gatya madzagot". Megkértem a vendégeket, hogy most az lenne a legjobb, ha itt, egy emberként szurkolnánk az ifjú párnak. A vendégek ezt megértve, azért elkezdték a táncot. Persze nem volt olyan dínom - dánom, mintha mi sem történt volna. Közben néha egy-egy monológgal oldottam a feszültséget. Le a kalappal a Csilla édesapja előtt, aki mindvégig ott volt a lakodalomban, és tartotta a frontot. Dávid fél 12-kor megérkezett, majd felszeletelte a menyasszonyi tortát, és utána menyasszonytánc helyett vőlegény táncot járt a násznéppel. A tánc után még elmondtam neki egy monológot az új robogó bejáratásáról, hiszen az előző este új "robogót" vásárolt, csak nem kapott hozzá "használati utasítást". Ezen a jelen levő násznép és maga Dávid is egy jót mosolygott. Majd megköszönte, hogy egyben tartottam a násznép nagy részét. Magam részéről ügy értékelem, hogy az élet produkál különös helyzeteket, mint a jelen példa is mutatja. A vőfélynek ebben a szituációban is helyt kell állnia. És ehhez tapasztalat kell...

Az ifjú párnak azt kívánom, hogy Csilla minél hamarabb, teljesen felépüljön, és ne arra emlékezzenek, hogy mi is történt, hanem arra, hogy összeházasodtak. Kívánok nekik egy kocsi deréknyi gyermeket, akik sok-sok időt töltsenek el a Bory várban a családi emlékek között.

Jani vőfély