2019. augusztus 9., péntek

Két szerelmes fiatal esküvője 2019. július 27-én Pilismaróton.


Adrienn-nel és Lacival egy Internetes portálon keresztül ismerkedtem meg. Adrienn vőfélyt keresett a lakodalmuk levezetésére, és erről én is értesültem egy hírlevélben. Majd küldtem egy bemutatkozó anyagot részére, amelyben szerepelt, hogy még nem voltam soha Pilismaróton vőfély, és szívesen bemutatkoznék a környéken:-). 

Aztán felvettük a kapcsolatot, majd kora nyári időszakban elmentem helyszíni szemlét tartani Pilismarótra, egy szabad szombatos hétvégémen. A koreográfiát összeállítottuk, majd megbeszéltük a kikérés menetét is. A pilismaróti sportcsarnoknál tervezték az esküvőt és a kikérést megtartani. A helyszínen megbeszéltük, hogy is kellene elhelyezni az anyakönyvi asztalt, hogy az ifjú pár ne háttal álljon az igenek kimondásakor a násznépnek. Mi gondosan megterveztük az egészet, az égiek meg másként gondolták. A kikérés előtt egy órával elkezdett esni az eső, ezért a kikérést a sportcsarnok épületében rendeztük meg. A kikérés elején még javából szemerkélt az eső, majd a kikérés végére kiderült az ég, és a sportcsarnok teraszán megtartott esküvőn, már az időjárás szebbik arcát mutatta, sütött a nap.  Így mindjárt mindenkinek jobb kedve lett. 

Azonban ne menjünk ennyire előre az időben, mert a kikérés során a vőlegény itt sem kapta meg első szóra menyasszonyt. Meg kellett ígérnie az anyósának, hogy Adrit az élete végéig szeretni fogja. Az érzelmes vőlegény szemeiben megjelentek a könnycseppek a meghatódottságtól.  Majd a kikérés végén megjelentek az első napsugarak, és az esküvőre már egy kicsit meleg is lett. Az esküvőn arra kértem a párunkat, mivel  az eső miatt nem lehetett úgy rendezni az asztalt, hogy ne háttal álljanak a násznépnek, hogy az igeneket egymással szembefordulva mondják ki. A szülőköszöntéskor, pedig egy verset szavaltam az ifjú pár nevében a szülőknek, amely úgy láttam meghatóra sikerült.

Esküvő után zeneszóval sétáltunk át a nem túl távoli katolikus plébániatemplomba, ahol a fiatalok mennyei áldást kaptak a frigyükre. Az esküvő végén gratuláció, buborékfújás és csokordobás következett. 


Majd a vőlegény megtalálta, a kedves újdonsült neje lábán levő nemes ruhadarabot, amelyet a legények közé vetett. De a legények nem akarták elkapni, hanem szétrebbentek! Hogy a vőlegény emelje a tétet egy féldecis whisky-t rögzített a harisnyakötőre, hogy talán ezek után eredményes lesz a dobás. Nos Laci valahogy nem jól rögzítette az üvegcsét, amely másfelé repült, mint a ruhadarab. Így a whisky szerencsés elkapójának lett egy jó napja, és a másik legénynek jutott a ruhadarab. Ezen egy jót derült a násznép.  


Ezután a javaslatomra irányított családi fotózásra került sor. Azaz, egy papírra felírta az ifjú pár milyen sorrendben és hányan kerüljenek egy-egy fotóra. Ezt felolvasva, gyorsítottam a fotózás menetén. Így a száz vendéget, tizenöt perc alatt végig tudta fényképezni a fotós. Ezzel egy kis idő nyertünk. A lakodalmat Visegrádon, a Sirály étteremben tartották meg. Mielőtt a vendégsereg elfoglalta volna helyét az asztaloknál, lepedő kivágás kezdődött.


És elég nehéz dolga akadt a fiataloknak, mivel Laci anyósa a fehér lepedőbe fehér cérnával varrta bele a szívet. Szó se róla, nehéz volt egyáltalán megtalálni a vonalat, ráadásul szereztek nekik két körömollót, valahogy nehezen boldogultak vele, de azért a végére mégiscsak sikerült kivágni a szívet és belépni a házasságba. 


Majd az étteremben folytatódott a lakodalom megnyitása. A kő-papír-ollóval eldöntötték ki viseli a nadrágot a jövőben, Laci lett a nyertes, ezt egy kicsit szomorúan vette tudomásul Adri, de hát győzött a teremtés koronája:-). 

A vacsorát egy kicsit későbbre tettük, mert néhány fotó erejéig a fotósunk kicsalogatta a fiatalokat a Duna-partra egy-egy szép naplementés kép erejéig. A "Fészen" láttam néhányat belőlük, szerintem is érdemes volt ezt megtenniük. 


Nem sokkal később felkértem a vőlegényt, hogy mondjon egy pohárköszöntőt. Laci egy verset mondott pohárköszöntőként, amelyet maga írt. Ezzel meglepte a násznépet, sőt minden vendég előtt én is megdicsértem Őt. Mondtam, hogy ilyent még vőlegény szájából nem hallottam. Aztán a lagzi végén biztattam, hogy foglalkozzon el a gondolattal, hogy vőfélyként elinduljon. Megígértem segítek neki begyakorolni a dolgot. 
A Sirály étteremben  nagyon jól főznek, a vacsora kifogástalan volt. A kiszolgálás is pazar volt. Nagyon jól együtt lehetett dolgozni a pincérekkel. Szerintem így is lehet üzemeltetni egy vendéglátó helyiséget!

A vacsora végén egy pohárköszöntővel célozgattam arra, hogy az unokákat el lehet kezdeni összehozni, hogy a vőlegény nemsokára a bábát futva kereshesse:-).

Majd Mr és Mrs játék következett, ami szintén jól sikerült. Hiába a kérdéssor itt is tarolt... Fél kilenckor elkezdődött a fiatalok nyitó tánca, majd a szülőkkel egy-egy tánc. 


Aztán a Nyergesújfaluról érkező Szalai Band, a lovak közé csapott, és elkezdődött az első nagy zenei táncblokk. Szalai Tamás vezette zenekar, - akik már bizonyítottak a családban korábban-, most sem tettek másként, egy igazi jó hangulatot tudtak varázsolni a táncparkettre. A tortát el kellett tolni tizenegy órára, mert időközben a menyasszonyt elrabolták, amelyről engem sem értesítettek. A menyasszonyrablást nem különösebben kedvelem én sem, mert ha nincs ott a pár, a lagzis hangulat alább hagy. És az a tíz ember biztosan jól érzi magát egy másik szórakozó helyen, az a lakodalomban maradottak  pedig a főszereplő hiányában inkább ülnek. Nos azt a trükköt vetettük be Szalai Tamással, hogy nem jelentjük be a menyasszonyrablás tényét, mert akkor éppen nagyon ment a buli, hanem hagytuk táncolni a nagyérdeműt. Így körülbelül elment 20 perc, amire alább hagyott a mulatozás, majd újabb tíz perc múlva előkerült Adrienn:-). Így nem volt olyan hosszú várakozás. Végre tizenegykor sikerült felszeletelni a menyasszonyi tortát, amely nagyon finom volt. 


Majd a házaspáros tánccal a násznépet újra lendületbe hoztuk.   Éjfélkor került sor a menyecske táncra, de előbb a cipőt kellett visszaszerezni a tánchoz. Végül is Adrienn úgy döntött mezítláb táncolja végig a menyecske táncot. Nem azért, mert nem kapta volna vissza a cipőjét, hanem így tartotta kényelmesebbnek. 


Le a kalappal előtte, mert keményen állta a sarat. Egy alkalommal leültettem, hogy fáradt szegény és kedves férje legyen szíves a lábát megmasszírozni:-). A tánc vége felé dobálták a vendégek az aprópénzt, majd söpörték a pápai utcát. AZ éjféli vacsora végén egy meglepetés versikével elköszöntem tőlük, majd átadva a hangulat irányítását a Szalai Band-nek a vonatozással beindítottuk a hajnalig tartó mulatságot. 

Hogy láttam az esküvőtöket fiatalok? Úgy összegezném, hogy nagyon jó buli volt. Köszönhetően annak, hogy tudtok táncolni, és benne voltatok a közepében. Így veletek együtt táncolt a vendégek apraja és nagyja. Visszanézve a facebookos élő videós bejelentkezéseimet, azt kell mondjam, a buli kifogástalan volt. Mit kívánok nektek a jövőre nézve: Egy fészekaljnyi gyereket. És szeressétek egymást egy egész életen át!

Az esküvő után kaptam egy üzenetet Lacitól, amit itt utólagos engedelmével bemásolok ide, mert engem is meghatott amit írt.

"Szia vőfély uram! Szeretnék köszönetet mondani Neked, nagyon jól összetartottad a brigádot, és jó kedvvel vitted végig az egészet, annak ellenére is hogy volt pár "rossz magatartású egyén" is veled szemben az est folyamán. Mi ketten nagyon jól éreztük magunkat, a játékok is jók voltak. Örülünk hogy téged választottunk, remélem jól érezted magad, és sikeresnek mondod te is az estét, én azt mondom azzá tetted! Isten áldjon!"

Köszönöm, hogy megbíztatok bennem, örültem hogy én lehettem a vőfélyetek.

Laták János, alias Jani vőfély, így látta az esküvőtöket Visegrádon, a Sirály étteremeben 2019. július 27-én.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése