2018. október 26., péntek

Bettina és Dávid évadzáró esküvője, Kópháza 2018. szeptember 22.


Hogyan is ismerkedtem meg, Bettivel és Dáviddal? Ez az infó is megér egynéhány mondatot. Tavaly május utolsó keddjén kaptam egy telefont, az egyik vőfély barátomtól Csorba Csabától, hogy be tudnék e ugorni egy esküvőre szombaton, mert a kiszemelt vőfély visszamondta az esküvőt. Magamnak egy laza bulis hétvégét szerveztem az akkori időpontra, egy főzőversennyel egybekötve Zánkán. Természetesen a hétvégi programot lemondtam, és elmentem Szilvi és Tamás esküvőjére Tabra. Szerintem az a buli is jó hangulatban telt el, mert kora nyári időszakban kaptam egy telefont Szilvitől, hogy a rokonságban lenne egy esküvő, az unokaöcsi nősülni készül. Persze mondtam, aztán kiderült, hogy nekem foglalt az időpont. Aztán Betti is hívott, hogy úgy döntöttek átteszik az esküvő időpontját akkora, amikor nekem jó:-). Ezt megtiszteltetésnek vettem, így lett az esküvő dátuma az első szabad szeptemberi hétvégém:-). Betti és Dávid rugalmasan kezelték a dolgokat, így csak egyszer találkoztunk az esküvő előtt, ezen a találkozón a koreográfiát is átbeszéltük. Így vágtunk bele a szeptemberi borongós szombat délutáni események lebonyolításába. Nem sütött ugyan a nap, de ettől függetlenül kellemes volt a hőmérséklet. A fotósunk, Fábián Bori remek képeket tudott készíteni. Pont azt beszéltük vele, hogy igen ez az igazi lakodalomnak való időjárás.
Mint minden falusi esküvő mivel is kezdődik, egy remek hangulatú lánykéréssel. A vőlegényt egy kicsit megizzasztottunk. A vőlegény kapott egy számára nehezen megfejthető találós kérdést, amit nem tudod ott helyben megválaszolni. Kérdeztük tanúját Martint, hogy talán tudna-e segíteni? Azt mondta, persze-persze és hozzátette: "Dávid az iskolában mindig Te súgtál a dolgozatok írásakor, most rajtam van a sor!" Ezen aztán mindenki felkacagott, én sem bírtam visszatartani a nevetést. Mondanom sem kell, mekkora poén lett belőle. 

Aztán a lánykérés után elindultunk a Sopron történelmi központjában levő Városházára, ahol egy gyönyörű esküvőnek lehettünk tanúi. Amúgy Betti és Dávid egy osztályba jártak a Gimnáziumban, egymásba szerettek, és a jövőre tartandó első érettségi találkozóra, már férj és feleségként mehetnek:-). 



Gratulációt követően visszamentünk Kópházára a lakodalom helyszínére. 


Előbb lufit eregettünk, majd beléptettük párunkat a házasságba a lepedő kivágásával.

Betérve a rendezvényterembe elkezdődött a lakodalom. Az üdvözlő ital elfogyasztása után, a kalácstöréses játékkal szórakoztattuk a násznépet, majd a nyitó tánc következett sorban. Gyönyörűen táncolt párunk, meg is jegyeztem, hogy igen minden ifjú párnak így kellene táncolnia. 

Aztán helyfoglalás következett. Pontban hét órakor elkezdődött a vacsora. A lakodalom helyszínéül Betti és Dávid a kópházi Tercia éttermet választotta, ami véleményem szerint remek döntésnek bizonyult. Nem csak azért, mert az ételek finomak voltak, hanem maga a környezet is jó volt, sőt a kiszolgálás is magas színvonalú volt. Minden a helyén volt, csak így szoktam jellemezni szolgáltatóként a látottakat: "teli találat".  Az első táncblokkot a fordított tánccal kezdtük, tele lett a táncparkett. Beindult a buli azonnal. A jó hangulat kialakulásában oroszlán részt vállalt a lakodalmas lemezlovasunk, Dj. Fenyvesi. A jó hangulat kitartott a tortáig. Egy kisfilmet vetítettünk le a torta előtt az ifjú párról, ami szintén jól sikerült.

Az ízletes menyasszonyi tortát felszeletelte párunk, abból minden vendéget megkínáltak. Ezt követően a "7 magyar vezéres" játékot mutattuk be a nagyközönségnek. Osztatlan sikert aratott ez a kis közjáték is, majd a házaspáros táncot vetettük be a buli újratöltésére:-). 

Annyira gyorsan telt az idő, hogy pillanatok alatt eljött a gyertyafény keringő ideje. A tánc után tovább ment a bulizás a menyecske táncig. A menyecsketánckor leültettük egy alkalommal az új asszonyt, hogy a tánctól megfáradt lábát az új emberünk megmasszírozhassa, természetesen csak szigorúan térd alatt:-). Kisvártatva az éjféli vacsora is az asztalra került.   Ezt követően a motoros monológgal köszöntem az ifjú pártól és Soprontól. Beindítottuk bulit újra, ami hajnalig eltartott.

Hogyan is értékelem az évadzáró bulit? Csak úgy jellemezném, hogy csúcs volt! Miért is? Egyrészt tényleg két igazán fiatal kötötte össze az életét, ami manapság ritkaságszámba megy, másrészt azt láttam, hogy igazán boldogok. A két család, szintén együtt ünnepelt, ezt is jó volt látni. Ami külön öröm volt számomra, hogy látszott, mindenki jól akarta érezni magát. Látszott a tekinteteken. Az ifjú pár pedig beleadott apait-anyait a buli megrendezésébe, és a végeredmény pedig az lett, amiről írtam.

Én egyet kérek tőletek, hogy az a ragyogás mindig  maradjon életetek része, amit ott láttam rajtatok. Ajándékozzátok meg a szüleiteket jó néhány unokával! És boldog házaséletet kívánok nektek a szép új otthonotokban!

Laták János, alias Jani vőfély így látta az esküvőtöket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése