Hogy miért adtam ezt a címet a blogbejegyzéshez? Rögtön körvonalazni fogom.
Néhány hónappal ezelőtt, egy kedves női hang szól bele a telefonba, hogy férjhez fog menni. A csepeli Bogrács étterem tulajdonosa javasolt engem vőfélynek. Néhány nap múlva találkoztam Szilvivel és Zolival, és egyből egy jót beszélgettünk. Kialakult egy kölcsönös szimpátia közöttünk. Szilvi és Zoli velem egykorúak, van három gyermekük, és úgy gondolták most már a tettek mezejére lépnek. Egy rendes lagzit tartanak, amire már elég régóta készültek. Feltettem a kérdést, hogy-hogy éppen most? Mert megérdemeljük, most jött el az idő, jött a válasz.
Magam részéről örültem a felkérésnek, mert egy közvetlen párt ismertem meg bennük, akik életük nagy napját tervezték. Magát a koreográfiát a takaros csepeli otthonukban beszéltük át. Nem szoktam lakásra menni koreográfiát megbeszélni, de velük kivételt tettem, mivel nagyon jó viszony alakult ki közöttünk. Nem bántam meg, hogy ellátogattam hozzájuk, mert nemcsak a koreográfiáról, hanem az élet dolgairól is egy jót beszélgettünk. Hasonlóan gondolkodnak, mint én, így úgy elment az idő, hogy észre sem vettünk.
Aztán elérkezett a várva várt nagy nap május 4-e. A Szent Antal nem volt hozzánk kegyes, mert szemerkélt az eső, így az esküvő utánra tervezett gratulációt és családi fotózásokat a Szent Imre téren nem tudtuk megvalósítani. Biztosan másként alakult volna, ha verőfényes délutánt kaptunk volna az égiektől. Így a vőfély felvezetésével, a vendégekkel közösen másfél órával korábban megjelentünk a lakodalom helyszínén. De a Borács étterem nem esett pánikba, mert minden elő volt készítve. Így tudták fogadni a vendégeket. Maga az étterem egy bő ötven fős lakodalom lebonyolítására alkalmas étterem. Minőségi konyhával, kedves és profi kiszolgálással. Míg a kreatív fotózással volt elfoglalva házaspárunk valahol máshol, mi addig birtokba vettük az éttermet és beszélgettünk. Mikor megérkezett Szilvi és Zoli egy pezsgős köszöntővel fogadtuk Őket, aztán egy kalácstörés játék volt soron. Aminek az volt az érdekessége, hogy Szilvi nem törte, hanem kikapta Zoli kezéből a kalácsot, így az egyben maradt. Úgyhogy újra kellett ismételni a műveletet :-). Ismétléskor Zoli már résen volt, így hivatalosan őt hoztuk ki győztesnek.
Aztán a kalácsból minden jelenlévőt megkínáltak. Ezután egy csárdással megnyitották a lakodalmat.
Az elmaradt családi fotózást és csokordobást a Bogrács étterem teraszán bepótoltuk. Mivel korán érkeztünk, az étterem rugalmasan megoldotta helyzetet, így egy órával korábbra tudták hozni a vacsora időpontját. A vacsora nagyon finom volt, azt gondolom, hogy Szilvi és Zoli jó helyszínt választott az esküvőjük megünneplésére.
A vacsora után hölgy válasz játékkal indítottuk be a bulit. Minden férfivendég nevét felvéstem egy-egy cetlire, és hölgyeket arra kértem, hogy a kalapból húzzanak egy tetszőleges nevet. Így garantáltan tele lett a táncparkett. Hölgyeket nem illik visszautasítani, így mindenki táncolt egyet. A két fős zenekarunkra sem lehetett panaszunk, mert nagyon jól játszottak. A Standard Pasik zenekar (http://www.bulizene.hu) élő zenét játszik, ami nagyon jól szólt. Sőt a zenekar egyik tagja, Siszi hegedült is, így még élvezetesebbé tették a bulit. A menyasszonyi tortát is beköszöntöttük, majd párunk felszeletelte a gyönyörű tortát. Természetesen mindenkit megkínáltak belőle.
Egy meglepetés következett. Zoli legkedvesebb barátja - egyben tanúja, aki egy nagy horgász hírében áll- tiszteletére, elszavaltam a horgász monológot. Nagyon nagy sikert arattuk a sztorival. Mi sem bizonyítja jobban, hogy kaptam egy meghívást a barát horgásztanyájába egy horgászos bulira.
Menyasszonytáncot nem kért párunk, helyette ajándék átadásra kértem fel a vendégeket. Közben folyt a tánc, sőt úgy elment az idő, hogy megérkezett a az éjféli vacsora is, a pörkölt. A pörkölt beköszöntésén egy jót derült a nagyérdemű. Aztán elköszönésként egy szép borköszöntőt szavaltam, néhai Rudinszki István vőfély gyönyörű versét. Közben kaptam tőlük egy hímzett vőfélyszalagot, amit Szilvi jó szorosan rákötött a vőfélybotra, hogy biztosan rajta maradjon. És megkértem a vendégeket, hogy jöjjenek ki és Máté Péter dalára táncoljuk körbe az új házasokat.
Hogy értékelem Szilvi és Zoli esküvőjét? Úgy hogy: szolid, kellemes estét tölthettem el a negyven fős násznép társaságában. Nagyon kedves, korrekt párt ismerhettem meg személyükben. Azt hiszem egy barátság alakult ki köztünk, mert nyitottak voltak. Elfogadták amit javasoltam és jól összetartottam a lagzit. Sőt jövőre már a nagyobbik lányuk tervezi az esküvőjét, Őt és kedves vőlegényét elláttam jótanácsokkal, hogy is kell jól megszervezni a lagzit.
Azt kívánom, hogy az egymás iránti szeretet tartson ki életetek végéig. Vigyázzatok a gyerekeitekre és legfőképpen egymásra!.
Ui: Pont ma délután akartam nekiállni megírni a blogomat, amikor is Szilvi keresett telefonon. Még egyszer meg szerette volna köszönni, hogy nagyon jól sikerült a buli. Hosszasan elbeszélgettünk. Sőt ígérte, hogy ajánlani fog másoknak is. Megköszöntem én is a hozzáállásukat. Hiszen csak úgy lehet egy jó hangulatú bulit kihozni, ha abban a két főszereplő partner. És itt és most, Szilvi és Zoli partner volt mindenben. Másoknak is ezt a fajta hozzáállást javasolom.
Laták János, alias Jani vőfély így látta az esküvőtöket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése