Renáta és Boban multi kulti esküvője a nagyrécsei Berényi fogadóban 2019. július 20-án.

Renátával és Bobannal, Csorba Csaba vőfély barátomon keresztül ismerkedtem meg. Aki már foglalt volt az esküvő napjára, így ajánlott engem Renáta figyelmébe, amit így utólag is köszönök neki.

 

Mivel párunk Svájcban él így a modern kor vívmányainak felhasználásával ismerkedtünk meg. Először Messengeren beszéltünk, aztán húsvét előtt Magyarországra látogattak, így sikerült egy személyes találkozót összehozni, Gyuri és Hajni lakásán Nagykanizsán. Hajni, Renáta nővére, aki segítette a lakodalom magyarországi szervezését. Beszélgetésünk során körvonalazták a lakodalommal kapcsolatos elvárásaikat. Tanulva a korábbi családi esküvők eseményeiből, külön arra kértek, hogy a tolmáccsal időben vegyem fel a kapcsolatot. Boban, makedón származású és az anyanyelve szerb-horvát. Hogy szeretnék, ha a verseket, amit mondok Boban családja is élvezhetné. Természetesen időben felvettem a kapcsolatot, Barbarával a tolmáccsal, és bő két hónappal korábban a koreográfiát és elszavalni kívánt rigmusokat megküldtem részére. Boban kikérésére magam írtam a verseket mondván, ha túl cirádásra sikerülne verseket mondani, akkor a magyar érzésvilágot idegen nyelvre átültetni nehézkes lenne. Úgy gondolom, hogy jól sikerült fordítani, mert Boban szemében is megjelentek a könnycseppek.

A kikérés után lánykérőbe mentünk Hajniék házához, ahol a népes család, már türelmetlenül várta a kérőt:-). A kapu zárva volt, majd a Laci a tanú nem adta, csak úgy a menyasszonyt. Egy jelképes összeget kellett felmutatnia a vőlegénynek a menyasszonyért:-). Ezután kikértük a menyasszonyt. Meglepetésre, egymás után két álmenyasszonyt mutattak be a vőlegénynek, aki hevesen tiltakozott a menyasszonyok láttán. Mondván nem azért tette meg ezt az ezer kilométeres utat:-)... Harmadjára, csak előkerült az igazi menyasszony, erre Bobán mondta, hogy Ő érte jött. Boban anyukája egy gyönyörű családi aranyékszert ajándékozott a menyasszonynak. Ez szokás a vőlegény családjában, - így jelzi az anyós-, hogy szívesen fogadja menyét a családba. A kikérés során, sajnos Renáta szülei már nem lehettek jelen, így az elhunyt szülőkre emlékezve, szintén személyre szóló saját verset szavaltam. Aztán testvérek következtek a búcsúztatás sorában.

Az ifjú pár, a koszorús lányok és a közvetlen család is egy hófehér limuzinnal ment a Berényi fogadóba. A Berényi fogadó kertjében levő kis szigeten megtartották a kétnyelvű esküvőt.

Majd családi fotózások, és csokordobásra került sor. Bizony teli találat volt a csokor elkapása, mert egy igazi menyasszonyé lett, aki a közeljövőben tervezi az esküvőjét.

Mielőtt elkezdődött a mulatság, kalácstöréses játékkal eldöntöttük, ki lesz az úr a háznál. Nos Renáta szakította a nagyobb kalácsot, erre egy vendég beszólt a sorok közül. Ezt a kalácstörés nélkül is tudtuk Renáta:-). Persze egy jót mosolyogtunk rajta.

Aztán lepedő kivágással jelezték, hogy beléptek a házasságba, majd pezsgős gratuláció következett. Amiről Boban nem tudott, Renáta, titokban fogadott egy szerb zenekart Újvidékről, akik belépve az étterembe, fogadták immáron újdonsült párunkat. A vőlegényünk elérzékenyült, hogy hazája dalai csendültek fel először. Majd az est folyamán órás váltásban magyar és szerb zenekar játszott. Így mind a két náció megtalálta maga kedvére szóló zenét. Én úgy gondolom, hogy Renáta nagyon jól tette, hogy ezt így rendezte, mert azt láttam, hogy a közel hetven éves anyósával az élen a makedón vendégek is nagyon jól szórakoztak. Sőt azért az esküvővel kapcsolatban többször egyeztettünk Renátával e-mailben, mindig elmondtam neki, hogy "multi kulti" esküvő akkor lesz igazán emlékezetes, ha mindkét náció szokásaiból, zenéiből lesz egy-egy szelet. A gratuláció után nyitó tánc következett.

Elkezdődött vacsora, ami nagyon finom volt. Sőt életemben nem hallottam "zuza" mártásról. Nos mindenkinek ajánlom, főtt hús mellé próbálja ki, nem lehet abbahagyni. A húsleves is nagyon-nagyon finom volt. Igaz nagyon éhes voltam, én háromszor is kanalaztam a levesből. Megállapítottam, arrafelé is tudnak finom húslevest főzni:-). A kiszolgálás is maximális volt. Laci, a főpincérrel nagyon korrektül össze tudtam dolgozni. Köszönöm, hogy megismerhettem.

A sültes tál sem volt kutya, azon is minden finomság rajta volt. Senki éhesen nem maradt.
 

 Vacsora után ismét elkezdődött a mulatozás. Olyan gyorsan elment az idő, hogy hipp-hopp tizenegy óra lett, és felszeleteltük menyasszonyi tortát.

Majd éjfélre átöltözött az ifjú pár. Az újasszonyt megforgatta a násznép. Közben az éjféli vacsora ki volt rakva az asztalra, de azt láttam, hogy a vendégsereg inkább táncolt. Buli hajnalig tartott. Másnap délelőtt mielőtt újra Pestnek vettem az irányt, még beszélgettem Renátával az előző napi buliról. A koreográfiában volt a vacsora utánra egy játék betervezve. Aztán az elmarad. De nem is kellett, mert olyan gördülékenyen ment minden, hogy feleslegesen nem akartam megszakítani a mulatságot. Úgy gondolom így volt jó. Ez a vendégsereg tette a dolgát, azaz végig táncolta az éjszakát. Bárcsak, minden násznép így táncolna, ahogy itt tette. 

A messze távolban éltek választott hazátokban, az Alpok hegyláncai között, remélem mindig jó szívvel emlékeztek a Ti nagy napotokra, amely beharsogta a nagyrécsei Berényi fogadót szombat éjjel.

Sok energiát öltetek bele a szervezésbe, sőt a tolmács és jó magam is megbeszélteknek megfelelően sokat segítettünk. Az eredményt pedig Ti is jó szívvel tapasztaltátok.

Én arra kérlek benneteket, hogy vigyázzatok egymásra, Emíliára és egyetértésben éljetek Boban fiaival is.

Laták János, alias Jani vőfély, így látta az esküvőtöket 2019. július 20-án Nagyrécsén.

Anita és Márk gyönyörű esküvője, a csodálatos Takler Kúriában 2019. június 1-jén

Anita és Márk esküvőjére, Parrag Kati szekszárdi anyakönyvvezető ajánlott be, amit utólag is nagyon-nagyon köszönök neki.

Bár a családot ismertem korábbról, mert Anita testvérei, és édesapja is borász. Ki ne ismerné Szekszárdon, Prantner Ferenc szekszárdi borászt? Aztán tavaly nyáron leültünk Anitával, és az édesanyjával egy előzetes beszélgetésre. Hogy is kellene jól összeállítani a koreográfiát, mire kell figyelni stb... Majd októberben újra leültünk beszélgetni, de már a vőlegény bevonásával, hogy milyen irányt szabjunk az események menetének. A koreográfiát megbeszéltük, azon nagyon javítani nem is kellett, így vártuk a nyár első napját, június elsejét:-) Az időjárás kegyes volt hozzánk nem volt túlzottan meleg,  azonban fújt a szél, de ennyi kis kellemetlenség belefért, az előző napi esős időjárást követően. 

A gyönyörű Takler Kúria épületegyüttese maga nemében nagyon egyedi, és kellemes környezetet biztosít, ilyen felemelő családi rendezvények megtartásához. Mielőtt kikértük a menyasszonyt néhány mondattal bemutatkoztam a násznépnek, bár a szekszárdi násznép nagy része ismert is korábbról. De a lényeg nem ez volt, hanem az, ha az örömapa alulméretezte volna esetleg a Prantner bor mennyiségét a lakodalomban, akkor azonnal kinyittatom a Takler pincét, mert ma itt borból nem lehet hiány. Persze, erre nem került sor, mert a pincészet zászlós borainak szortimentjében minden vendég megtalálta a maga kedvére valót. Azért volt némi kacagás ezen mondatok hallatán, de hát ennyivel adósok voltunk, hogy a vendéglátó borászatot is megemlítsük:-). Előbb vőlegény kikérés volt, aztán jött a lánykérés. Itt azonban Gery, Anita bátyja, mint násznagy nem adta első szóra a menyasszonyt. Azt mondta Márknak, hogy benősülni készülsz egy borász családba, akkor illene tudni, hány rügyre metsszük vissza a szőlővesszőt? Ezzel azonnal nevetésbe tört ki a vendégsereg. Márk adott választ a kérdésre, ha nem is volt pontos a válasz, de Gery folytatta, hogy januárban várlak a szőlőben egy metszőollóval a kézben. Megmutatjuk, hogy kell ezt csinálni:-). Nos eme közjáték után a násznagyunk bemutatta a menyasszonyt, akit minden vendég megtapsolt. Anita egy gyönyörű csipkeruhába öltöztette magát erre az ünnepi alkalomra, ezzel tisztelte meg a vőlegényt az esküvőre. 

Annak rendje és módja szerint, szépen elbúcsúztattuk szüleitől, testvéreitől és azok családjaitól is Öt, majd a vőfélyszalag tűzés következett. Nagyon gyönyörű szalagot kaptam, amit Márk nagymamája horgolt erre a különleges eseményre. 

Akkor kitettem a szalag fényképét a Facebookra, hogy engem itt nagyon vártak vőfélynek. Rengeteg üzenetet kaptam, hogy nagyon szép a szalag. Azt megígérhetem nektek, hogy ez a szép szalag életem végéig díszíteni fogja a vőfélybotomat. 

A kikérő után átadtam az ifjú párt a Takler Kúria teraszán várakozó, Parrag Kati anyakönyvvezetőnek, aki már javában készült a Anita és Márk esketésére. Már sokszor hallottam Katit esküvői beszédet tartani, de megint újat mondott. És bizony nagyon szívhez szóló gondolatsort közvetített a fiatalok számára. Meg kell valljam, engem is meghatott, főleg a szülő köszöntői beszéde, amihez az alapgondolatokat az ifjú pár szolgáltatta. Igen, így kell egy jó családban nevelkedni, ahogy a fiatalok felnőttek. És nagyon tartalmas útravalót kaptak a családjaiktól, amit jó volt hallani. 

Továbbá új rekordot állított fel anyakönyvvezetőnk.-), mert stopperrel mértem az időt, az esküvő kerek 35 percet tartott. Ilyen tartalmas beszédet, rajta kívül egy anyakönyvvezetőtől hallottam korábban, - azóta nyugdíjba vonult-, Sas Erzsitől lehetett még hasonlót hallani. Szóval az esküvő nagyon gyönyörű volt. Mindkét fiatalon sugárzott a boldogság, mi pedig örülhettünk egy szép esküvőnek. 

Ezután átvettem a násznép irányítását, majd pezsgős köszöntéssel egybekötve, gratuláltak a meghívott vendégek, immáron legújabb Buda családnak. Ezután a családi fotózásokra került a sor. Ami után elindult a lakodalom. Azaz az ifjú pár a masnis szalag széthúzásával jelezte, hogy indul a lakodalmas mulatság. Az étterembe belépve szolid, azonban annál igényesebb esküvői dekoráció fogadott bennünket. Vezér színek a haragos zöld és aranysárga színek voltak, ez a színkompozíció csodálatossá varázsolta, amúgy is rusztikus Takler éttermet. Még a feleségem is megjegyezte a fényképeket nézegetve, hogy ez nem egy "habos-babos" dekoráció, hanem komoly ízléssel bír a készítője (Goóts Lilla, Liselle design). És persze a megrendelője is:-). A virágok gyönyörűek voltak, amelyeket a Magnólia virágegyetemtől rendeltek. A virágkötők előtt is le a kalappal.   

A vacsora rendben elkezdődött. Nagyon finom volt a vacsora. A Takler séfje kitett magáért, és a felszolgálás minőségével kapcsolatban sem lehetett senkinek semmiféle kifogása.  Én azt hallottam a vendégektől, hogy nagyon meg voltak elégedve, mind a kiszolgálással, mind az ételek minőségével.   

A vacsora végén Mr & Mrs játékkal alapoztuk meg jókedvet. Ismét aratott a "latákos" kérdéssor. Azóta eltelt időben, Anita külön megköszönte ezt a játékot egy üzenetben, mert az elmondása szerint azóta is emlegetik a vendégek. Szóval belekérdeztem olyan dolgokba is, amelyről ugye nem beszélünk általában, s mégis az élet szerves részét képezik:-).  Szerintem is jól sikerült ez a játék, fontos kérdésekben egybecsengő választ adott az ifjú pár. Bizony, nemcsak a vendégek törtek ki élénk nevetésbe, hanem én is. 

 

Ezután a nyitó tánc következett, ami után azonnal beindult a buli. Több játék már nem is kellett, mert a zenekar gondoskodott a jó hangulatról. Az AnyTime Music zenekar tagjai, - akik Pestről érkeztek ugyan, de szekszárdi múlttal rendelkeznek-, nem hagytak üresjáratokat. Folyamatosan ment a tánc. Gebhardt Csaba, és zenésztársai is kimagasló teljesítményt nyújtottak. 

Aztán eljött a menyasszonyi torta felszeletelésének ideje. A gyönyörű tortát előbb az ifjú pár, majd minden vendég megkóstolta. Én azt láttam, ízlett mindenkinek. A grillázstortát is összetörték, majd abból is mindenkit megkínáltak. 

A tortavágás után újra a táncparkettre invitáltuk a nagyérdeműt, és ment is a buli üveghangon. Elérkezett a gyertyafénykeringő ideje, amihez előbb egy házassági kioktató verset mondtam, majd egy gyönyörű verset a gyertyafénykeringőről. 

Az ifjú párt elengedtük átöltözni, majd menyecske táncra visszaérkezett Anita és Márk. Eltáncolták a menyecske táncot, közben leültettem a menyasszonyt, mert szegény elfáradt körbe-körbe tánctól. Kapva-kaptam az alkalmon, és megkértem Márkot, - aki diplomás masszőr  is egyben-, hogy szíveskedjen ott helyben átgyúrni a menyasszony lába szárát. Anita szerint pont jókor tette,  javasolni is szerette volna:-). 

Az éjféli svédasztalos vacsorát követően egy verssel elbúcsúztam az ifjú pártol, amely egy műszaki leírásról szólt, hogy is kell bejáratni a vőlegény új robogóját. Erre nagyon odafigyelt az Anita nagybátyja, - aki Szekszárd híres motorszerelője- is elismerően nyilatkozott, hogy ilyen szemszögből még Ő sem vizsgálta meg a motorokat:-). Majd átadtam az ifjú párt a bulinak, a zenekarunk egy gyönyörű dalt énekelt, ami megalapozta a hajnalig tartó bulit.  

Hogyan értékelem a lagzitokat? Kedves Anita, és Márk úgy, hogy az idén a tiétek volt eddig, a sok jó közül, a legjobb lagzi. 

Minek köszönhetjük, hogy ilyen jól sikerült? Elsősorban nektek, mert nem aggódtátok túl a dolgokat, partnerek voltatok mindenben, és rám bíztátok a megvalósítást. A koreográfiát sem bonyolítottátok meg, így egy igazán letisztult magas színvonalú hangulat tudott kerekedni az est folyamán. Szóval nem voltak üresjáratok, és csak ismételni tudom önmagam: egy igazi hangulatos lagzinak lehettünk a szem-, és fültanúi. 

Mit kívánhatok nektek a jövőre nézve? A gyertyafény keringő verséből idéznék egy gondolatot zárszóként: "Az élet egy nagy keringő, amely eltart a sírig. Csak az nem mindegy, hogy kivel, és  hogyan járjuk végig."  Legyen szép, és tartalmas a keringőtök az életben! Továbbá szülessen sok-sok gyerkőcötök, akiket tanítsátok meg, mind arra a jóra, amit szüleitektől, nagyszüleitektől megtanultatok Ti magatok is!

Laták János, alias Jani vőfély így látta, Prantner Anita és Buda Márk lagziját a szekszárdi lankákon elterülő Takler élménybirtokon 2019. június elsején.

Evelin és Márk esküvője a decsi Faluházban 2019. május 25-én, avagy negyed évszázad után újra a Rózsa családban, mint vőfély

Evelin és Márk május utolsó szombatján mondták ki a boldogító igent, a szekszárdi Művészetek Házában. Az esküvőjükre már elég korán elkezdték összeszervezni a szolgáltatókat, így engem már 2017. novemberében megkerestek, hogy biztos ami biztos ráérjek:-). Evelin,  akkor egy olyan levelet írt nekem, amelyben megemlítette, hogy a honlapomon köszönetet mondok Rózsa Sándornak, - aki a kezdetekkor segített elindulni ebben szép hivatás művelésében-, nem mellesleg az ő nagypapája. És elvállalnám e az esküvője levezetését?. Nagy megtiszteltetés lenne számára, ha az esküvőjét én vezetném. Erre azt a választ írtam, éppen a földesi vőfélytalálkozó estéjén: Hogy erre más választ nem is adhatok, csak azt, hogy igen:-). 

Hogy jobban megértse az olvasó mit takarnak ezek a sorok, ezért némileg kiegészítem, hogy értsék miről is van szó pontosan. Ezt a hivatást, az - 1993-ban megrendezett- I. Nemzetközi Vőfély- és Lakodalmas Zenekarok Találkozóján nyújtott teljesítményem inspirálta. Az egyedi stílusomra, és életkoromra tekintettel meghívást kaptam a gálaestre is. Hogy a lámpalázam ledolgozzam, még a nyár folyamán egy osztálytársam esküvőjére bekéretőztem vőfélynek. Gyakorolnom kellett az őszi nagy eseményre. Ott találkoztam Evelin nagypapájával, Rózsa Sándorral, aki azt mondta nekem az est folyamán, hogy: "Gyerek befuttatlak!" Persze kétkedve fogadtam, amit mondott, de két hétre rá - már egyik unokatestvérének lánya- esküvőjén, fogadott gazda voltam (székelyek így hívják a vőfélyt). Azt mondta nekem, amikor onnan hazavitt, hogy ez volt a főpróba. Két hét múlva lesz a lányom esküvője, oda is jössz. Nem kérdezte, hogy ráérek-e? Jössz, szólt a mondat, persze mentem. Nos ennek már több, mint negyed évszázada. Történetesen akkor Evelin, édesanyja Ibolya esküvőjét vezethettem. 

Ennyi előzmény után már remélem minden olvasóban körvonalazódik, hogy egy család két generációjának is én lehettem a szószólója, akkor az mekkora megtiszteltetés számomra is!

Örömmel készültem a nagy eseményre magam is. Időben megbeszéltük a koreográfiát, sőt néhány jótanáccsal is elláttam a fiatalokat. Nem kell izgulni, menni fog minden a maga útján. 

Márk decsi származású, így a vőlegényt ott kértük ki, majd Evelin nagyszüleinek lakásának zöld övezetében kikértük a leányzót. Márk nem számított rá, a násznagy egy jól irányzott találós kérdést tett fel számára, a lánykiadás feltételéül:-). Amire, ha nem megy a válasz, akkor pártában marad a menyasszony, szólt a násznagy erélyesen:-). Kedves vőlegényünket hirtelen leverte a víz:-), na de némi segítséggel, a válasz mégis megszületett, és a menyasszonyt kiadta a násznagy! 

Ezután szépen kikértük Evelint, elbúcsúztattuk szüleitől, nagyszüleitől és elindultunk a Béla téri templomba, ahol összeadták az ifjú párt. 

Utána lementünk a Művészetek Házába, ahol egy szép polgári szertartást hallhatott a nászsereg. Mivel aznap gyermeknap lévén, programok voltak a parkban, ezért gratuláció után a csokordobást, már a decsi faluház előtt, a téren oldottuk meg.

Sőt a harisnyakötő eldobása is ott történt, e nemes ruhadarabot is megszerezte valaki, mint az alábbi kép hűen visszatükrözi.

Közben az elmaradt családi fotózások következtek. 

Amit sok család nem mondhat el magáról, de itt négy generáció volt jelen az esküvőn. Evelin, dédi mamája és nagymamája is hála istennek nagyon jó egészségnek örvend. Így készült egy szép fénykép a négy generáció együttes jelenlétéről. Megható volt látni, hogy milyen öröm sugárzott az idősebb generációk arcán, hogy megérhették ezt a szép napot.

Mielőtt bementünk a színházterembe, a kalácstöréses játék következett. 

 A kép nemcsak illusztráció, bármennyire is igyekezett Evelin, Márké lett a nagyobb. Ő nadrág jogos viselője otthon:-).

A lakodalom megnyitása során egy pohárköszöntőt követően, a nyitó tánc vette kezdetét. Bebizonyította a fiatal pár, hogy tudnak táncolni, úgyhogy akadálya nem volt, hogy Evelint mindenki megtáncoltassa. Sőt annak sem, hogy Márk minden hölgyet a táncparkettre vigyen az est folyamán.

A vacsorát catering keretében, Manzinger László mesterszakács készítette. Aki ismeri Lacit az tudhatja, hogy maximálisat kihoz a lehetőségből. Nagyon finom volt a vacsora, én úgy gondolom, hogy vacsora minőségére és mennyiségére panasz nem lehetett. Jó magam a házi tyúkhúslevesből háromszor is kanalaztam. Mert ilyet utoljára nagymamánál ettem, az pedig nem most volt. Szóval Manzinger Laci megérdemel egy Michelin-csillagot nemcsak tőlem, hanem mindenkitől!

A vacsora végén, hogy felrázzam a társaságot, a Mr & Mrs játék következett. A ''latákos" kérdéssoron nagyot derült a násznép. Szerintem az élet dolgairól szóló kérdésekből, úgy nagyjából azt láttuk, hogy nincsenek tabuk a fiatalok között:-).

A házaspáros tánccal indítottuk be a bulit, ami után tele lett a táncparkett. Meg sem állt a buli a torta felszeleteléséig. 

Kedves fiatalok felvágták a menyasszonyi tortát, amelyből minden kedves vendéget megkínáltak. Nem először láttam idén, hogy a pár olyan menyasszonyi tortát készíttet, amelyen a közös életük kezdetének fontos állomásait elevenítik fel.

Ismét a zenekaré lett a főszerep, akik nagyon jól húzták a talp alá valót. Úgy gondolom, hogy Evelin és Márk jól választott zeneszolgáltatót. 

Egy kicsit a videós kérésére átírtuk az éjféli eseményeket. Menyasszony tánc helyett menyecske tánc lett, ami előtt egy verssel "útjukra bocsájtottuk" a párunkat szigorúan átöltözés céljából. Éjfélkor kezdődött a menyecske tánc. Összegyűjtötte a két örömanya az ajándéktánc borítékait, majd éjféli vacsora következett. 

Az éjféli vacsora után újra a násznépet a táncparkettre csábítottuk. Részemről egy verset mondtam a búcsúzóul az ifjú házasoknak, majd Azért vannak a jóbarátokkal..., újra elkezdődött a buli. Buli egészen hajnali négyig tartott, akkor is csak azért lett vége, mert reggel hatra puccba kellett vágni a faluház színháztermét, mert választás volt vasárnap.  

Hogy értékelem vőfélyként a lagzit? Hát úgy, hogy az életetek is ilyen gördülékeny legyen, mint amilyen a lagzitok volt. Örömmel szolgáltalak benneteket, és öröm volt újra a Rózsa családban szószólónak lenni. Amit nem szoktam, és most megtettem, megtáncoltattam nagymamádat, Erzsi nénit, és anyukádat Ibolyát is. Nagyon jól éreztem magam a társaságotokban. 

Mit kívánhatok a házasságotokhoz?: Legyetek boldogok, és az az értékrend, amit szüleitektől, nagyszüleitektől megtapasztaltatok, vigyétek tovább, és adjátok át Ti is a gyermekiteknek. Gólyahíreket szeretnék majd hallani:-)!

Laták János, alias Jani vőfély így látta az esküvőtöket a decsi faluházban.

Niki és Gábor perfect lagzija a történelmi emlékek között, a Thury várban. Várpalota, 2019. május 18.

Nikivel és Gáborral, Csorba Csaba vőfély barátomon keresztül ismerkedtem meg, már több mint egy éve. Mivel ők az élet útját bő kétezer kilométerrel nyugatabbra követik, ezért a lakodalom koreográfia megbeszélését részben a modern kor eszközeivel oldottuk meg. Azért sikerült egy alkalommal mégiscsak találkoznunk az esküvő előtt személyesen. Elérkezett a várva várt nagy nap, amikor is az idő kitisztult, a napfény mosolygott ránk a Thury vár ódon falai között Várpalotán.

A koreográfia megbeszélés során megbeszéltük, hogy a szabadtéri esküvőt lehetőleg késő délutánra tegyék, hogy ne legyen erős a napsugárzás. Az esküvő előtt kikértük a vár udvarán az ifjú párt, majd az anyakönyvvezetőnek átadtuk a stafétabotot. A jelenlévő násznép egy gyönyörű esküvőt láthatott és hallhatott.  Az anyakönyvvezető egy szép gondolatsort közvetített az új házasoknak, majd szokásos gratuláció követte az események sorát.

 

Közös fotó a násznépről, egy jól sikerült csokordobás és a harisnyakötő eldobása következett. A harisnyakötő eldobása során a srácok szétrebbentek. Nagy nevetést okozva a násznép soraiban. Aztán másodszorra már gazdára talált e nemes ruhadarab is, mint az alábbi fénykép is bizonyítja.

Felsétáltunk az emeleti márványterembe, ahol ízléses dekoráció fogadott bennünket. Nem volt túl hivalkodó, pont beleillett az ódon falak varázsába.

De még mielőtt bementünk a terembe, az ifjú pár egy masnis szalag széthúzásával jelezte a násznépnek, hogy elstartolt a buli:-).

Először pezsgős pohárköszöntő, majd kalácstöréses játék következett. Ami még nem történt eddig a praxisomban, döntetlenre sikerült a törés. Egy jót nevettünk, így nem tudtuk eldönteni ki viselje  a nadrágot. Eme közjáték után kisvártatva a vacsora következett. A vendéglátó catering szolgáltatás keretében szolgálta fel a vacsorát. Ami nagyon finom, ízletes és bőséges volt. A vendéglátó kitett magáért, a legjobb kritikus a vőlegény volt, - aki maga is séf lévén-, csak pozitívan nyilatkozott a vacsora minőségéről. 

A vacsora végén, a MR & MRS játékot vetettük be kedvcsinálónak. Nagy hahota volt a násznép soraiban. Hiszen olyan kérdéssort sikerült összeállítanom, amely kellően érdekes és poénos volt. Az eredményt pedig a jelenlévők, köztük az ifjú pár is örömmel fogadott.

Niki és Gábor ezután megnyitotta a táncmulatságot. Aztán elkezdődött a "Szombat Esti Láz" élő showja a hamupipőke tánccal. Berobbant a buli és szinte mindig tele volt a táncparkett.

Farkas Gellért zenésszel, egy baráti társaságban találkoztam már korábban, de még zenészként nem hozott bennünket össze a sors. Nagyon jó zenészt ismertem meg személyében, akire aztán senkinek panasza nem lehetett, mert a repertoárja óriási. 

A menyasszonyi torta beköszöntése után a párunk felszeletelte a tortát. Vőlegényünknek nem okozott gondot, gyorsan szervírozni a szeleteket, hiszen van benne tapasztalata. Bár én nem kóstoltam, de aki megkóstolta, elismerően nyilatkozott róla, hogy finom volt. 

Egy kedves vendégtől kapott az ifjú pár egy szép grillázs tortát, amit a hagyományoknak megfelelően összetörték, majd megkínálták belőle a vendégeket. Aztán újra táncé lett a főszerep, amihez Gellért komám igen csak jól szolgáltatta a zenét. 

Nagyon gyorsan elérkezett a gyertyafénykeringő ideje, majd átöltözést követően pedig a menyecske tánc következett. Menyecske tánchoz az ifjú pár néhány kaparós sorsjegyet kért a vendégektől ajándékba. A kis ajándékdobozuk pedig megtelt vele:-). Remélem volt közötte egy-két nagyobb nyeremény is. A tánc után elérkezett az éjféli vacsora ideje, ami után pedig elköszöntem egy gyönyörű verssel a párunktól. 

A párunk lufis táncot választott hangulatkeltés alapjának a hajnalig tartó bulihoz, ami szintén jól sikerült, mert meghozta a vendégek kedvét a táncoláshoz.  Ezt követően ment a buli kifulladásig.

Én hogy láttam, mint vőfély a lagzitokat? Erre nem olyan egyszerű egy mondatban válaszolni, mert ha azt mondom jó, akkor a következő mondatomban pedig az kell írnom, hogy jobb. Nos minden jól összehangoltan, és vidám időtöltésben történt. Nem voltak üresjáratok, szépen elkezdődött a kikéréssel, majd ment minden esemény a maga útján.. 

Én azt láttam, mindenki jól érezte magát, Ti is élveztétek a lagzitokat, ez látszott rajtatok. És szerintem ez volt a lényeg, hogy veletek együtt egy nagyon tartalmas lakodalomban vehetett részt a násznép. Amit én külön köszönök nektek, hogy elfogadtátok az érveimet, hogy hogy is kell a koreográfiát jól összeállítani. És látjátok, sikerült kihozni belőle a legjobbat:-). 

Farkas Gellértnek is külön köszönöm a kitűnő összmunkát, mert mindenki sokat táncolt és élvezte az este eseményeit.

Utoljára szeretném megköszönni nektek még egyszer, hogy engem választottatok szószólónak. Én is nagyon jó éreztem magam a társaságotokban. És bár Ti messze éltek kis hazánktól, de azért gólyahíreket nem felejtsétek el megosztani velem is:-).

Laták János, alias Jani vőfély így látta, Niki és Gábor fantasztikus esküvőjét a Thury várban 2019. május 18-án.

Tóth Barbara és Vida Máté kitűnő hangulatú lagzija a Paksi Halászcsárdában 2019. május 11.

Barbarával és Mátéval bő egy éve ismerkedtem meg, amikor is vőfélyt kerestek a lagzijuk levezetésére. Mivel személyesen nem ismertük egymást, ezért valaki az ismeretségi körükből bedobta a nevem számukra, és így vették fel velem a kapcsolatot. Nagyon szépen köszönöm így utólag is, annak a számomra ismeretlen embernek az ajánlását, akin keresztül egy nagyon kedves párt ismerhettem meg Barbi és Máté személyében. Mivel volt elég időnk, ezért gondosan megterveztük a koreográfiát. Közben Pakson a házasságkötő termet felújíttatja az Önkormányzat, és a szakik nem készültek el határidőre munkával, ezért alternatív helyszínt kellett választani az esküvői ceremónia lebonyolítására. Valami megérzés folytán bő két órával korábban érkeztem Paksra, majd az autót levittük a Képtárhoz. Ott megkértem Ricsit, Máté bátyját, hogy mérjük meg pontosan Barbara szülői háza, valamint Képtár közötti távolságot. Pont plusz féltávval hosszabb, mint amivel eredetileg számoltunk. Azonnal felhívtam Barbit, hogy előrébb kell hozzuk a kikérést 10 perccel, hogy biztonságban odaérjünk az esküvő helyszínére gyalog. És milyen jó, hogy így tettünk, mert kényelmesen odaértünk a kezdésre. De ne szaladjunk ennyire előre, mert előbb vőlegény kikérés volt, ahol a szülőktől a testvértől és a nagypapától elköszönt az ifjú férjjelölt:-). Majd elmentünk a lányos házba, ahol zeneszóval kikértük a menyasszonyt. Persze nem gördített akadályt Krisztina, Barbi nővére, mint tanú a lánykiadás elé, de megígértette Mátéval, hogy e gyönyörű lányt élete végéig szeretni fogja.

Ez megtörtént, aztán Barbi szülőköszöntőjére került sor. Végigjárta a családját, majd mindenkinek adott két puszit és a végén felkötötte a vőfély botjára a szalagot, ezzel felvettem a hivatalom.

Az utcai kísérést Merényi Péter barátom vezette. Nagyon jó volt zeneszóval végigvonulni Pakson. Aztán elérkezett az esküvő ideje. Én aki megannyi esküvőt láttam már életemben, nekem külön tetszett, hogy kihasználta az anyakönyvvezető az időkeretet, és egy szép kerek gondolatsort tolmácsolt immáron az ifjú házasoknak. Esküvő után gratuláció, közös fotó, csokordobás, harisnyakötő eldobása mind-mind a hagyomány része. Ez is ki lett pipálva, majd családi fotózásokra került a sor.

Ezután az ifjú pár felvezetésével elindultunk a Halászcsárdába, ahol már a mohácsi Joy zenekar behangolt, így várták a násznépet. Mielőtt beléptünk az étterembe a fiatalok kivágták a lepedőbe rajzolt szívet, ezzel jelezve, hogy beléptek a házasságba.

Aztán a táncparketten a pohárköszöntő után a nyitó tánc következett.  Először egy szolid tánc, majd..

A fiatalok készültek egy kis meglepivel, mivel mind a ketten a kosaraztak korábban, és nem állt távol tőlük a labda bűvölése, így egy interaktív táncot mutattak be kosárlabdával. A jelenlévőknek tetszett, nem volt kérdés, mert hangos taps követett a produkciót. Kisvártatva a vacsora következett.

Máté, rövid köszöntővel kedveskedett a vendégeknek, majd átvettem a szót tőle, és a vacsora fogásait beköszöntöttem. A vacsora finom volt. Wolf úr, már régi motoros a szakmában,  úgyhogy a vacsorára senkinek panasza nem lehetett. Kiszolgálás magas színvonalú volt. Majd hamupipőke tánccal nyitottuk meg a bulit. Azonnal megtelt a táncparkett. A zenekarunk, pedig tőlük megszokott módon, magas színvonalon játszottak. Nagyon jó volt a hangulat, ezért egy kicsit eltoltuk a tortaszeletelést is, nem volt szívem megszakítani a táncmulatságot. A torta oldalán meg volt jelölve a megismerkedésük időpontja, a lánykérés ideje, és az esküvő időpontja. Nagyon ötletes volt,  mindenki látta, hogy ez egy igazi szerelem a fiatalok között, mert minden eseményt nagyjából ugyanarra az időpontra időzítettek, egy-egy év különbséggel.

Majd ismét elindult a tánc és meg sem álltunk a gyertyafény keringőig. Amikor gördülékenyen megy a táncmulatság, akkor gyorsan elmegy az idő. Hát itt is ez történt. Aztán a gyertyafénykeringővel elköszönt a párunk. Éjfélre érkeztek vissza. Közben jelezték a barátok, hogy ők beöltöznek bolond menyasszonynak. Megbeszéltük, hogy mikorra készüljenek el. Amikor a menyecsketánc véget ért, azonnal megérkeztek a "török" vendégeink, akik tovább szórakoztatták a nagyérdeműt. Mivel nagyon jó ütemben érkeztek a "hívatlan vendégek", ezért egyre emelkedő fergeteges hangulatot kovácsoltak a helyszínen. Régóta nem láttam ekkora bulit kikerekedni a bolond menyasszonytáncból.

 

Aztán éjféli vacsora következett. Majd gépész végzettségű vőlegénynek az ismeretei bővítése céljából egy műszaki leírást tolmácsoltam a robogója "bejáratásához". És egyben kértem a vendégeket, hogy: Azért vannak a jóbarátok... című dalra állják körbe a párunkat. Eme megható lírai szám után beindult újra a buli.

Hogy értékelem a Barbi és Máté buliját, hát úgy hogy nehéz lesz überelni. Mivel minden koncentráltan megvolt ahhoz, hogy egy emlékezetes lagzinak legyünk szem és fültanúi. Nem kellett noszogatni a vendégeket, végigtáncolták a lagzit. Persze ehhez, a Joy zenekarban partnerre leltek a vendégek. Örültem, hogy sok évnyi távlatból ismét találkozhattam velük. Merényi Péterrel, már nagyon régóta ismerjük egymást. Így nem volt nehéz együtt dolgoznunk ismét.

Mit kívánok nektek kedves legújabb Vida család? Hát, hogy a nászútról már hárman térjetek haza:-). És Szeressétek egymást ugyanúgy ötven év múlva is, mint amennyire most szeretitek egymást!

Laták János, alias Jani vőfély így látta az eseményeket Pakson, 2019. május 11-én a Halászcsárdában!

.

Szilvi és Zoli nem mindennapi esküvője Csepelen, a Bogrács étteremben 2019. május 4-én.

Hogy miért adtam ezt a címet a blogbejegyzéshez? Rögtön körvonalazni fogom. 

 

Néhány hónappal ezelőtt, egy kedves női hang szól bele a telefonba, hogy férjhez fog menni. A csepeli Bogrács étterem tulajdonosa javasolt engem vőfélynek. Néhány nap múlva találkoztam Szilvivel és Zolival, és egyből egy jót beszélgettünk. Kialakult egy kölcsönös szimpátia közöttünk. Szilvi és Zoli velem egykorúak, van három gyermekük, és úgy gondolták most már a tettek mezejére lépnek. Egy rendes lagzit tartanak, amire már elég régóta készültek. Feltettem a kérdést, hogy-hogy éppen most? Mert megérdemeljük, most jött el az idő, jött a válasz. 

Magam részéről örültem a felkérésnek, mert egy közvetlen párt ismertem meg bennük, akik életük nagy napját tervezték. Magát a koreográfiát a takaros csepeli otthonukban beszéltük át. Nem szoktam lakásra menni koreográfiát megbeszélni, de velük kivételt tettem, mivel nagyon jó viszony alakult ki közöttünk. Nem bántam meg, hogy ellátogattam hozzájuk, mert nemcsak a koreográfiáról, hanem az élet dolgairól is egy jót beszélgettünk. Hasonlóan gondolkodnak, mint én, így úgy elment az idő, hogy észre sem vettünk.

Aztán elérkezett a várva várt nagy nap május 4-e. A Szent Antal nem volt hozzánk kegyes, mert szemerkélt az eső, így az esküvő utánra tervezett gratulációt és családi fotózásokat a Szent Imre téren nem tudtuk megvalósítani. Biztosan másként alakult volna, ha verőfényes délutánt kaptunk volna az égiektől. Így a vőfély felvezetésével, a vendégekkel közösen másfél órával korábban megjelentünk a lakodalom helyszínén. De a Borács étterem nem esett pánikba, mert minden elő volt készítve. Így tudták fogadni a vendégeket. Maga az étterem egy bő ötven fős lakodalom lebonyolítására alkalmas étterem. Minőségi konyhával, kedves és profi kiszolgálással. Míg a kreatív fotózással volt elfoglalva házaspárunk valahol máshol, mi addig birtokba vettük az éttermet és beszélgettünk. Mikor megérkezett Szilvi és Zoli egy pezsgős köszöntővel fogadtuk Őket, aztán egy kalácstörés játék volt soron. Aminek az volt az érdekessége, hogy Szilvi nem törte, hanem kikapta Zoli kezéből a kalácsot, így az egyben maradt. Úgyhogy újra kellett ismételni a műveletet :-). Ismétléskor Zoli már résen volt, így hivatalosan őt hoztuk ki győztesnek. 

 

Aztán a kalácsból minden jelenlévőt megkínáltak.  Ezután egy csárdással megnyitották a lakodalmat. 

Az elmaradt családi fotózást és csokordobást a Bogrács étterem teraszán bepótoltuk. Mivel korán érkeztünk, az étterem rugalmasan megoldotta helyzetet, így egy órával korábbra tudták hozni a vacsora időpontját. A vacsora nagyon finom volt, azt gondolom, hogy Szilvi és Zoli jó helyszínt választott az esküvőjük megünneplésére. 

A vacsora után hölgy válasz játékkal indítottuk be a bulit. Minden férfivendég nevét felvéstem egy-egy cetlire, és hölgyeket arra kértem, hogy a kalapból húzzanak egy tetszőleges nevet. Így garantáltan tele lett a táncparkett. Hölgyeket nem illik visszautasítani, így mindenki táncolt egyet. A két fős zenekarunkra sem lehetett panaszunk, mert nagyon jól játszottak. A Standard Pasik zenekar (http://www.bulizene.hu) élő zenét játszik, ami nagyon jól szólt. Sőt a zenekar egyik tagja, Siszi hegedült is, így még élvezetesebbé tették a bulit. A menyasszonyi tortát is beköszöntöttük, majd párunk felszeletelte a gyönyörű tortát. Természetesen mindenkit megkínáltak belőle. 

Egy meglepetés következett. Zoli legkedvesebb barátja - egyben tanúja, aki egy nagy horgász hírében áll- tiszteletére, elszavaltam a horgász monológot. Nagyon nagy sikert arattuk a sztorival. Mi sem bizonyítja jobban, hogy kaptam egy meghívást a barát horgásztanyájába egy horgászos bulira. 

Menyasszonytáncot nem kért párunk, helyette ajándék átadásra kértem fel a vendégeket. Közben folyt a tánc, sőt úgy elment az idő, hogy megérkezett a az éjféli vacsora is, a pörkölt. A pörkölt beköszöntésén egy jót derült a nagyérdemű. Aztán elköszönésként egy szép borköszöntőt szavaltam, néhai Rudinszki István vőfély gyönyörű versét. Közben kaptam tőlük egy hímzett vőfélyszalagot, amit Szilvi jó szorosan rákötött a vőfélybotra, hogy biztosan rajta maradjon. És megkértem a vendégeket, hogy jöjjenek ki és Máté Péter dalára táncoljuk körbe az új házasokat.

Hogy értékelem Szilvi és Zoli esküvőjét? Úgy hogy: szolid, kellemes estét tölthettem el a negyven fős násznép társaságában. Nagyon kedves, korrekt párt ismerhettem meg személyükben. Azt hiszem egy barátság alakult ki köztünk, mert nyitottak voltak. Elfogadták amit javasoltam és jól összetartottam a lagzit. Sőt jövőre már a nagyobbik lányuk tervezi az esküvőjét, Őt és kedves vőlegényét elláttam jótanácsokkal, hogy is kell jól megszervezni a lagzit. 

Azt kívánom, hogy az egymás iránti szeretet tartson ki életetek végéig. Vigyázzatok a gyerekeitekre és legfőképpen egymásra!.

Ui: Pont ma délután akartam nekiállni megírni a blogomat, amikor is Szilvi keresett telefonon. Még egyszer meg szerette volna köszönni, hogy nagyon jól sikerült a buli. Hosszasan elbeszélgettünk. Sőt ígérte, hogy ajánlani fog másoknak is. Megköszöntem én is a hozzáállásukat. Hiszen csak úgy lehet egy jó hangulatú bulit kihozni, ha abban a két főszereplő partner. És itt és most, Szilvi és Zoli partner volt mindenben. Másoknak is ezt a fajta hozzáállást javasolom.

Laták János, alias Jani vőfély így látta az esküvőtöket.